A "főz" szó forgatása a finnugrizmus előtti gyökrendszerrel

A "FŐZ" szó jól forgatva főzni tanít!

A játék magas szintjén már nem csak jelképi hasonlóságokat keresünk, de szavakat is forgatunk.
A helyes képi világban a szófordulatok életre kelnek.

FŐZ-FŰZ-FÁZ...

Amikor FŐZünk, nem FÁZunk, hiszen meleget is csinálunk. A természetben azonban fát is gyűjteni kell, tehát más értelemben fázunk: száraz, lehullott "szárakat", gallyakat GYŰJTünk majd GYÚJTunk*. Tán előtte meg is ÁZtunk, akkor dideregve FÁZtunk. A főzéshez kell még üst vagy FAZék (ősi szóval fazik, fazok), mely lehet VASból, vagy ötvözve RÉSZben RÉZből, esetleg épp egy ép cserép. Utóbbit gyakrabban kell cserélni ha repedt és nem ép, kiégetve készítjük, régi neve sárfazék. A TŰZzel és a VÍZzel ÍZeket összeFŰZünk, segít a tüzünk és vizünk, így ízeket össze TŰZünk, egybe VISZünk.

Forgatjuk a mássalhangzó vázban a magánhangzókat, majd a hangképzés szerinti párok is segítenek. Az ősi szavak ősképeket hordoznak. A mellékelt hangképzés-táblázatok és több mint 1200 kulcsszó segít fellelni az összefüggéseket.

Közeli váltópár példák: F-V, D-T, V-Z, F-SZ ...
Kapcsolódó ősi szavak (szók): föveszt, fövé

Fő, hogy az étel mikor fő, az jól átázzon, a Föld adta étel és a tűz, a víz, a lég, valami még többet csináljon.
Az égő fa felett a láng leng, fűt, nő a hő. Levegő nélkül nincs tűz, lényegében a levegő is ég, száll is az ég felé: a lég ég. Mindeközben fő a lé az edényben: alig fér már, hiszen forr.

Először tehát az ember fát gyűjt (fázik), majd száraz füvet és fát gyújt. Ég a gally, égő ág ő, felette készül az ét-el, mely az éhséget veszi el. A jó éTeL a hosszú éLeT alapja. Télen az eltett étel a létalap.
FŐ az étel, de fő az is, hogy fűszerrel az ételt ÍZesre és színesre FESTjük. FŰszert leginkább a FÜvek között találunk. Főzéskor a fűszer a fő szer, mellyel ízeket egybe FŰZünk. Összetett és jó tervezést igénylő feladat ez, melynek során a fejünket (főnket) használjuk, tehát: FŐzünk. A FÜvekkel egy ÜST alatt jó FÜSTöt is csinálunk, a füsttel illanó illatot és újabb ízeket készítünk. Tudjuk, hogy ha valamit FüSTölünk, azzal akár színt is váltunk: FESTünk, de ez már egy másik szint: a tartósítás szintje. FŐZésnél ügyelünk, hogy a LeNGő LáNG és a parázs felett, az áttetsző, de mégis látszó "égő lég" szabályozott maradjon. Ha a parázs felett nem látszik a láng, csak a forró levegő leng, mint a délibáb, azzal is jó a sütés-főzés.
Ügyelünk, hogy ne forrjon hiába, még kifut a lé a főtt húsról, csak a hiányba. A túlfőzött leves olyan, mint a szósz vagy főzelék. Ha jól főzünk, akkor jól "HŐZünk", működik az edényben a GŐZünk. Fedőt is használunk, azzal födünk, nyomást és hőt szabályozunk. A kiáramlást elfojtjuk, hogy minél kisebb legyen a szellőzés: ne legyen a széleken a szellőnek lyuk.
Amikor a tűz és víz összeér: abból lesz a gőz, ami nem csak gáz. Ha kéményessel folytatjuk: a láng lobban ha FÚJjuk vagy fújtatjuk, lankad ha elFOJTjuk. Számít tehát a szellőzés, a széleken a rés rész és a szelek ereje.
Jó, ha tüzet nem széles helyen gyújtunk, mert a szélesebb az szelesebb és veszélyesebb! Inkább körbevesszük kővel, majd dolgunk végeztével lefödjük a földdel.

Az összefüggések fellelésében a lapokhoz tartozó kísérőfüzet és a mellékelt gyökrendszeri táblázat is segít! Ne feledjük, hogy a mássalhangzó váz a nyelvek összefüggéseibe is bevezet, hiszen sok ősi írás csak mássalhangzókat használt!

A 160 képes összeállítás több száz jelképpel segíti a magyar gyökrendszer és a távoli kultúrák megértését. A képeket és a szavakat mozgásba hozva, mindkét agyfélteke használatban van...

A társasjáték

MEGRENDELÉS (4200 Ft, A laminált, tartósabb szebb változat kártyafelismerő alkalmazással 5400 Ft + postaköltség)

* Kiss Dénes után: "Aki fázik fát keres"